Sokasodó nézeteltérések a kormánykoalícióban
Egyre több a nézeteltérés a kormánykoalícióban, újabban a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kolozsvári koalíciós megállapodását függesztette fel a magyar szervezet, de az egészségügy reformja ügyében felmerült ellentétek is feszültté teszik a viszonyt.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a hétvégén döntött úgy, hogy felfüggeszti a PD-L-vel kötött városi koalíciós megállapodását, miután Kolozsvár demokrata párti polgármestere a magyar szervezet megkérdezése nélkül sokadszorra olyan rendezvényt szervezett a város főterén, amely a magyar szervezet szerint nem méltó a helyszín szelleméhez. Szombaton például ideiglenesen zöldség- és gyümölcspiac nyílt a Szent Mihály plébániatemplom és Magyarország kolozsvári konzulátusának otthont adó épület előtti utcarészen.
Az Adevarul című román napilap szerint felforrósította a hangulatot a kormánykoalícióban a kolozsvári fejlemény. A lap emlékeztet több más témára is, amely élezte az ellentéteket a kormánykoalícióban.
A felek hétfőn üléseztek Bukarestben a szokásos országos koalíciós tanácskozás keretében. Ezt követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a sajtónak elmondta: a következő napokban tárgyal Emil Boc miniszterelnökkel arról, hogy a román országos egészségbiztosító pénztár az egészségügyi minisztérium alárendeltségébe kerüljön.
Az egészségügyi miniszteri poszt ugyanis az RMDSZ-é, és azt a múlt hétig Cseke Attila töltötte be, aki lemondott a tárca éléről egyebek között a minisztérium és a biztosító között kialakult konfliktus miatt. Az RMDSZ azt kéri, hogy a biztosító a minisztérium alárendeltségébe kerüljön. A magyar koalíciós partner szerint ugyanis jelenleg az egészségügyi rendszer "kétfejű". Most ugyanis a biztosító pénztár független intézmény, az kezeli az egészségügy költségvetésének jelentős részét, az intézmény elnökének kinevezéséről pedig a miniszterelnök dönt. Holott az RMDSZ szerint az lenne a kívánatos, ha a miniszter az egészségügyi rendszer egészének lenne felelősségteljes vezetője.
Kormányülés: meddig marad még ez a felállás?
A magyarok e szervezete keresi ugyan az újabb jelöltet a tárca élésre, de Kelemen szerint egy új RMDSZ-es miniszter sem tudja majd megoldani a rendszer alapvető problémáit, ha nem tisztázódik a két intézmény közötti jogi viszony.
A PD-L és az RMDSZ viszonyának feszültté válásában komoly szerepet játszott Traian Basescu államfőnek a Románia területi-közigazgatási átalakítására tett javaslata, amely szerint nyolc óriásmegyévé alakították át volna a jelenlegi 41 megyét. Az RMDSZ elutasította ezt a tervezetet, a magyar szervezet csak abba hajlandó belemenni a következő hónapokban, hogy a kormány és a minisztériumok hatáskörébe tartozó "dekoncentrált intézményeket" szervezzék át a jelenlegi nyolc fejlesztési régió határvonalai mentén, hiszen így is karcsúsítani lehet az államapparátust.
A közigazgatási átszervezésének halasztása nyomán a kisebbségi törvénytervezetet sem fogadta el a román parlament, noha a felek közötti koalíciós megállapodás szerint ennek június végéig meg kellett volna történnie.
Bukaresti elemzők szerint a két párt viszonyában a Borbély László környezetvédelmi miniszter - az RMDSZ második embere - ellen meglebegtetett korrupciós vádak is feszültséget okoztak.
Romániai magyar megfigyelők véleménye megoszlik arról, hogy az RMDSZ-nek hogyan kellene viszonyulnia koalíciós partneréhez. Ágoston Hugó publicista az Új Magyar Szó című napilapban közölt írásában kifejtette: az önérzet azt diktálná, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból, de politikailag meggondolandó egy ilyen lépés, mert a romániai magyarság számára most mindennél fontosabb politikai cél az őszi népszámlálás és a jövő évi választások megszervezése.
Ugyanabban a lapban Székely Ervin újságíró szerint nem fogadható el az az érvelés, hogy a válságos helyzetben politikai instabilitást váltana ki a koalíció felbomlása. Szerinte az RMDSZ-nek azt kellene tennie, amit Cseke Attila a maga szintjén már megtett: ha nem tudja érvényesíteni törekvéseit, akkor fel kell állnia az asztaltól.
